Index kereskedés – mi az a tőzsdeindex?

Mi a tőzsdeindex

Mindenekelőtt – mi az az index? A tőzsdeindex, vagy egyszerűen csak részvényindex, alapvetően egy olyan eszköz, amely a részvénypiac egy részét méri. Más szóval egy eszközcsoport teljesítményének szabványosított módon történő követésére szolgáló módszer, mivel az index egy adott tőzsdét, ágazatot, földrajzi szegmenst vagy a piac bármely más területét leképezheti. Ezeket a referenciaindexeket átlátható módon fejlesztik ki, és meghatározzák a felépítésük módszereit. Természetesen léteznek olyan indexek is, amelyek a kötvénypiacra, az árupiacra vagy a kamatlábakra vonatkoznak, ebben a cikkben azonban kizárólag a részvényindexekre fogunk összpontosítani. 
A konstrukció jelentősen eltérhet, mivel az indexek különböző módszereken alapulhatnak (pl. a piaci kapitalizáció súlyozása, a szabad tőkével korrigált piaci kapitalizáció súlyozása vagy egyenlő súlyozás). Mindazonáltal az alapgondolat ugyanaz marad – a tőzsdeindex részvények gyűjteménye, amely az említett kötvények árfolyammozgását tükrözi. 

Az indexek jelentősége

A részvényindexek nagy jelentőséggel bírnak a globális pénzügyi piacok számára. Először is, segítenek a befektetőknek értékelni a tőzsdei eredményeket – napi, heti, havi stb. Így a piaci szereplők ténylegesen képesek meghatározni a piaci hangulatot és összehasonlítani a különböző tőzsdéket. Az indexek részvény benchmarkként is szolgálnak, mivel az aktívan kezelt alapok ezeket használják a teljesítmények összehasonlítására. A részvényindexekhez gyakran társítják az „indexkereskedés” vagy az „indexbefektetés” kifejezéseket. Az utóbbi években mindkét fogalom egyre nagyobb jelentőségre tett szert. Az indexalapok és az ETF-ek népszerűsége nagy lelkesedéssel járt, mivel ez egy alacsony költségű megoldás, amely diverzifikációs előnyöket biztosít. A diverzifikáció gondolatát a Portfóliódiverzifikáció – Hogyan diverzifikáljuk kereskedési portfóliónkat? című cikkünkben ismertettük. Másrészt az indexkereskedé, utalhat a CFD-kre – egy olyan instrumentumra, amely mind spekulatív, mind fedezeti célok szempontjából is hasznos lehet.  

A világ főbb indexei

Miután elmagyaráztuk a részvényindexek jelentését és jelentőségüket a globális piacokon, itt az ideje, hogy felsoroljunk néhány fontosabb világindexet. Ahogyan azt gondolhatjuk, a befektetők leginkább a fejlett gazdaságokból származó indexekre figyelnek, mivel ezek a viszonyítási alapok tükrözik a főbb tőzsdék piaci hangulatát, többek között: New York Stock Exchange (NYSE), Nasdaq, London Stock Exchange (LSE), Euronext vagy Shanghai Stock Exchange (SSE). Az XTB az index CFD-k széles választékát kínálj. Az ilyen kontraktusok elnevezése egyszerű, a befektetők körében ismerősen csengő. Az alábbiakban bemutatunk néhány legfontosabb indexet:

• US30 – az Egyesült Államokban a NYSE-n vagy a NASDAQ-on jegyzett 30 nagyvállalatból álló indexre vonatkozó szerződés.
• US500 – az Egyesült Államok 500 legnagyobb vállalatából álló indexre vonatkozó kontraktus. Gyakran tekintik az általános tőzsdei teljesítmény barométerének. Az index az aktív portfóliók teljesítményét tekintve gyakori viszonyítási alap.
• US100 – a NASDAQ tőzsdén jegyzett 100 legnagyobb, nem pénzügyi vállalatból álló index kontraktusa. 
• UK100 – a londoni tőzsdén jegyzett 100 legnagyobb piaci kapitalizációjú vállalatból álló indexre vonatkozó szerződés. 
• EU50 – az euróövezet 50 legnagyobb és leglikvidebb részvényéből álló indexre vonatkozó kontraktus. A francia és német vállalatok dominálnak benne. 
• JAP225 – a Japánban jegyzett 225 nagyvállalatból álló index kontraktusa.
• HKComp – a hongkongi tőzsdén jegyzett részvények teljesítményét követő indexre vonatkozó kontraktus.
• AUS200 – az Ausztráliában jegyzett 200 legnagyobb vállalatot tartalmazó indexre vonatkozó kontraktus.

Felhívjuk figyelmét, hogy a bemutatott adatok a múltbeli teljesítményadatokra vonatkoznak, és ezek nem megbízható mutatói a jövőbeli teljesítménynek.

Hogyan kereskedjünk index CFD-kkel

Először is meg kell jegyezni, hogy elméletileg egy indexet nem lehet közvetlenül sem megvásárolni, se
m eladni, mivel a részvényindexek csak mutatók (referenciaértékek), amelyek a bennük tartott részvények szerint mozognak. Számos olyan pénzügyi instrumentum létezik azonban, amely a világ főbb indexeinek ármozgását tükrözi, pl. határidős ügyletek, opciók, ETF-ek, CFD-k vagy indexalapok. Ezért használják gyakran az olyan kifejezéseket, mint „indexbefektetés” vagy „indexkereskedés” a mindennapokban.  

A CFD-ket (Contracts For Difference) általában spekulációs és fedezeti célokra használják. Ezeknek a kontraktusoknak számos előnye van, mint például: magas likviditás, alacsony belépési korlátok és alacsony tranzakciós költségek, diverzifikációs célok, hosszú piaci órák, a tőkeáttétellel történő vételi vagy eladási lehetőség. Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy a CFD-k magasabb kockázattal járnak, mivel a tőkeáttételes kereskedés potenciálisan felerősítheti a nyereséget vagy a veszteséget. Ez nem változtat azon a tényen, hogy a shortolás nagyobb rugalmasságot biztosít és számos hasznos stratégiát tesz lehetővé. A short kereskedésről többet megtudhat a Short ügylet – Mi az a short pozíció? című cikkünkből.

Manapság a CFD-k leginkább spekulatív célokat szolgálnak. A kereskedők egyszerűen nyithatnak hosszú pozíciókat, hogy kihasználják az árak emelkedését, vagy nyithatnak rövid pozíciókat, hogy kihasználják az árak csökkenését. A tőkeáttétel használata potenciálisan felerősítheti a nyereséget vagy a veszteséget. Az indexekkel való kereskedés különböző stratégiák részét képezheti – például az a meggyőződés, hogy a kis kapitalizációjú részvények jobban fognak teljesíteni, mint a blue chip részvények (ekkor a kereskedők egy kis kapitalizációjú indexen nyithatnak long pozíciót), vagy az a feltételezés, hogy egy bizonyos tőzsde például geopolitikai okok miatt esni fog (ekkor a kereskedők az adott ország indexét kellene shortolhatják). 

Felhívjuk figyelmét, hogy a bemutatott adatok a múltbeli teljesítményadatokra vonatkoznak, és ezek nem megbízható mutatói a jövőbeli teljesítménynek.
Az XTB xStation 5 platformja minden lényeges információt felkínál a világ főbb indexeire vonatkozó CFD-kről. Forrás: xStation5

A CFD-k tőkeáttételes eszközök, ami azt jelenti, hogy a befektetők viszonylag kis összegű letét felhasználásával piaci kitettséget szerezhetnek. Más szóval, a kereskedőknek nem kell nagy összegű pénzzel rendelkezniük ahhoz, hogy megkezdhessék befektetésüket. Ebben az esetben (DE30 a fenti grafikonon) a tőkeáttétel 1:20, ami azt jelenti, hogy a szükséges letét a szerződés értékének 5%-át teszi ki. Mindazonáltal szem előtt kell tartani, hogy a CFD-k magasabb kockázattal is járnak, mivel a tőkeáttételes kereskedés potenciálisan felerősítheti akár a nyereséget, akár a veszteséget. Forrás: xStation5

Felhívjuk figyelmét, hogy a bemutatott adatok a múltbeli teljesítményadatokra vonatkoznak, és ezek nem megbízható mutatói a jövőbeli teljesítménynek.

A spekulatív célokon kívül a CFD-k különböző fedezeti stratégiákat is szolgálnak. Képzeljük el, hogy egy befektetőnek több amerikai részvénye van, amelyek az US500 index részét képezik. A portfólió értéke nagyjából 20 000 USD. A befektető gyanítja, hogy piaci korrekció közeleg (például nagy a bizonytalanság egy világjárvány vagy valamilyen geopolitikai konfliktus miatt), mégsem akarja eladni ezeket a részvényeket. A portfólió fedezése érdekében a befektető használhat egy CFD-kontraktust, amely az US500 árfolyammozgásait tükrözi (a legfontosabb feltételezés az, hogy a befektetőnek legalább néhány olyan különböző részvénye van, amely pozitívan korrelál a részvényindexszel). 
A short pozíció megnyitása gyakorlatilag semlegesíti a pozícióját. Ebben az esetben a befektetőnek érdemes egy indexkalkulátort használnia, hogy felmérje a portfólió fedezéséhez szükséges pozíció méretét: 0,10 lot körülbelül 20 000 USD-nek felel meg. Most, ha a portfólió részvényei esnek, a befektető a CFD short pozícióból profitál. Ökölszabályként a részvényportfólió fedezett lesz. 

Felhívjuk figyelmét, hogy a bemutatott adatok a múltbeli teljesítményadatokra vonatkoznak, és ezek nem megbízható mutatói a jövőbeli teljesítménynek. Forrás: xStation5

Érdemes megemlíteni azt is, hogy a CFD-k kereskedése rolloverrel jár. Fontos megérteni, hogy az index CFD-k többsége a határidős kontraktusok árain alapul. Minden egyes piac esetében általában hosszú listát találunk a különböző lejárati dátumú határidős kontraktusokról, amelyek lejárati ideje egy hónaptól kezdve sok év távlatában is mérhető, és a legnagyobb volumen általában a legközelebbi kontraktuson van. Amikor az aktuális aktív szerződés lejár, a határidős kereskedőknek egy másik határidős szerződést kell nyitniuk. A CFD-kereskedőknek azonban nem kell semmilyen intézkedést tenniük, mivel a rollover automatikusan megtörténik. Dióhéjban a rollover egy technikai művelet, amely a kereskedő pozícióját a következő elérhető kontraktusra helyezi át – a folyamat a kereskedő szempontjából költségmentes és a nyereség szempontjából semleges. A rolloverekről többet megtudhat az 5 dolog, amit a Görgetésről (rollover) tudni kell című cikkünkből! 

Összefoglaló

Összefoglalva, az indexek kereskedése nagyon hasznos lehet, amelyet a befektetőknek és a kereskedőknek mindenképpen érdemes ismerniük. Annak ellenére, hogy az indexekkel való kereskedés a tőkeáttételi mechanizmus miatt kockázatos lehet, tökéletes megoldás lehet a kereskedési portfólió fedezésére, így csökkentve a kockázatot. Ezért az indexekkel való kereskedéssel kapcsolatos ismereteket minden józan befektető alapvető tulajdonságának kell tekinteni.