Az aranybányászat története

Az aranybányászat és -felhasználás kezdetei 

Az emberi történelem egyetlen kultúrája vagy időszaka sem tagadhatja, hogy az arany felfedezése megváltoztatta az emberiség értékfelfogását. A felfedezett aranyat régóta a gazdagsággal és a hatalommal hozták összefüggésbe, az ókori Egyiptomtól kezdve az aztékokig, Kína számos dinasztiáján át a görög és római kincsesbányákig. A felfedezett arany a modern világgazdaság alapjául szolgált, mivel egyrészt egyfajta pénzként, aranyérmeként vagy aranyrúdként, másrészt értéke mindig is a gazdagság mércéje volt.

A legrégebbi, ma ismert felfedezett aranydarabot nemrég találták meg régészek a bulgáriai Várna közelében, ahol az aranyat mindig is nagyra becsülték különleges és csábító tulajdonságai miatt. Az ősi arany ékszer becsült kora 6600 év, és az emberiség történelmének eddigi egyik legfontosabb aranyleletéről van szó.

A legtöbb fém nem rendelkezik olyan egyedi tulajdonságokkal, mint az arany. Kémiai stabilitása miatt az arany nemesfém volt az egyik első fém, amelyet homok- és kavicsrétegekből nyertek ki, ahol természetes módon, tiszta formában létezett. Az aranyat a korai civilizációkban több okból is nagyra értékelték, többek között esztétikai vonzereje, korrózióállósága, számos arca és sokoldalúsága miatt. Sok kultúra azt is tudta, hogy az arany- és ezüstlelőhelyek más ásványi anyagokkal együtt jelentkeznek, így ez a nemesfém volt a legkeresettebb.

Úgy tűnik, hogy az ókori civilizációk az aranyat és az ezüstöt különböző forrásokból szerezték be, pl. a Közel-Keletről. Az ősi kultúrák nagyra értékelték az aranyat, és pazarul díszítették templomaikat és sírjaikat isteneik és fontos személyeik tiszteletére.

Talán a leghíresebb ókori bányászati aranytermelés – az ókori Egyiptomban – i. e. 3100-ra, a predinasztikus időszakra nyúlik vissza, így az ókori egyiptomiak az egyik első olyan civilizáció, amely kiterjedten bányászott aranyércet. Bár az aranybányászat és az aranykor pontos kezdetei a predinasztikus Egyiptomban nem ismertek, az ókori egyiptomiak szinte biztosan bányásztak aranyat és ezüstöt az egész idő alatt az alluviális lelőhelyekről.

A 18. egyiptomi dinasztiából származó Tutanhamon sírja, amelyet Howard Carter angol régész fedezett fel 1922-ben, vitathatatlanul Egyiptom (és a történelem) legismertebb tiszta aranylelete. Tutanhamon király belső koporsója, amely körülbelül 110,4 kilogrammot nyom, egyike azoknak a leleteknek, amelyek tömör aranyból készültek, és az ókori egyiptomiak számára az egyik legjelentősebbnek számított.

A Római Birodalom idején az arany fizetőeszközzé vált, és bevezették az Aureust („aurei“ – a latin szó jelentése „arany“), az ókori Róma aranypénzét. Az Aureus eredetileg 25 tiszta ezüst dénárt ért, és a Kr. e. 1. századtól a Kr. u. 4. század elejéig rendszeresen kibocsátották.

Kr. u. 312-ben Nagy Konstantin egy másik aranypénzt – az arany Solidus-t – is bevezetett, hogy helyreállítsa a római pénz szűkösségét és bizalmát, amely Európa új monetáris gerincévé vált. Azzal, hogy Constantinus stabil pénzrendszert hozott létre, szemben a rómaiakkal, akik elhagyták azt, hozzájárult ahhoz, hogy a Bizánci Birodalom a következő nagy világhatalommá váljon. De hogyan szerezték be az összes aranyat, amelyből az összes aranyérmét verték? Fedezzük fel most az aranybányászat történetét.

Melyek az aranybányászat módszerei?

Alluviális bányászat 

Az alluviális vagy süllyesztett bányászat volt az egyik legkorábbi módszer a nyers arany megtalálására. Történelmi feljegyzések szerint az első nagyszabású, aranykitermelésre szolgáló süllyesztett aranybányákat a Római Birodalom idején, i. e. 25 körül hozták létre. Az eljárás során a vizet hidraulikus bányászeszközként használják a nehéz ásványok kivonására, mozgatására, koncentrálására és kinyerésére az alluviális lelőhelyeken található homok- és kavicslelőhelyekből. A süllyedékbányákban történő bányászat az arany nagy sűrűségére támaszkodik, amely lehetővé teszi, hogy gyorsabban süllyedjen, mint a könnyebb kovás ásványok a vízben. Ezt a technikát olyan területekről származó lelőhelyek kitermelésére használják, mint például az aranytartalmú homok és kavics, amelyek a folyókban és patakokban felhalmozódnak, amikor az áramlás lelassul. A süllyedéses bányászat alapjai az idők során nagyrészt változatlanok maradtak, bár a technológia fejlődött, beleértve a modern hidraulikus bányászatot is.

Aranymosás 

A 19. századi nagy aranyláz idején a bányászok a pásztázás módszerét alkalmazták. Ennek során egy serpenyőbe jelentős mennyiségű vizet és néhány maréknyi aranyat tartalmazó földet vagy kavicsot tettek. A serpenyőben lévő kavicsot átmosva és szétválogatva a bányász ki tudta szelektálni a nehezebb ásványi anyagokat és az aranyport, valamint a nemesfém nagyobb darabjait felfogta.

Később a bányászok aranymosó vájút, vagy bölcsőt, ún. „rocker“ néven ismert eszközt kezdtek használni, hogy nagyobb mennyiségű ércet nyerjenek ki, mint amennyit a pásztázással el lehetett érni. Ez a módszer hatékonyabb volt, mint a keverék kavargatása. A vizet egy lyukacsos vaslemezre helyezett kavicsra öntötték. Ezáltal a kisebb részecskék a lyukakon keresztül egy kötényre kerültek, ahol egyenletesen szétterültek a bölcső aljára és oldalaira merőlegesen elhelyezett, rovátkolt fa- vagy vasdarabokon. Ahogy az anyag a bölcsőn keresztül mozgott, az arany a bordákon megrekedt, és később össze lehetett gyűjteni.

Külszíni és felszín alatti bányászat

Ahogy a nagyobb léptékű műveletek iránti igény felmerült, az Egyesült Királyságban a bányászok fúrási és robbantási módszereket kezdtek alkalmazni a földfelszín közelében lévő kőzetek feltörésére és a kisebb érctartalmú darabok megszerzésére, hogy azokat tovább lehessen választani a hulladék kőzetből. Napjainkban a modern külszíni aranybányák hatalmas területet fednek le, ahol igencsak nagy bányászati berendezéseket használnak. A külszíni bányászat jelenleg az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer az arany kitermelésére és más fémek megtalálására.

Ha egy érclelőhely messze a felszín alatt helyezkedik el és jelentős mennyiségű kőzet vagy hulladék mozgatását igényli, más technikákat kell alkalmazni, de ez az arany árának növekedését eredményezheti. A föld alatti bányászat drágább, mint a külszíni bányászat, valamint speciális berendezéseket igényel, amelyek az érctelep geometriájától (méretétől, alakjától és irányától), az ásványi anyagtartalomtól, a kőzetkomponensek szilárdságától és a lelőhely mélységétől függnek.

Mesterséges arany előállítása

Érdemes megjegyezni, hogy az arany előállítása laboratóriumokban is lehetséges. Emellett mesterséges aranyat más elemekből is elő lehet állítani. Ez a folyamat azonban nukleáris reakciókkal jár, és olyan költséges, hogy jelenleg nem kifizetődő a más elemekből előállított arany értékesítése. Az aranyat általában más fémekből állítják elő – általában platinából, amelynek egy protonnal kevesebb van, mint az aranynak, vagy higanyból, amelynek egy protonnal több van, mint az aranynak. 

A platina- vagy higanymagot neutronokkal bombázva egy neutron lecsapódik vagy hozzáadódik, ami természetes radioaktív bomlással aranyat eredményezhet. Meg kell jegyezni, hogy a más elemekből előállított arany nagy része radioaktív, ami veszélyt jelent az emberre, kereskedelmi forgalomban pedig nem értékesíthető. Ráadásul a radioaktív bomlás után néhány nappal a radioaktív arany már nem arany, és ismét más fémekké alakul vissza. Az arany épségének megőrzéséhez nukleáris reaktorra és a radioaktív fém kémiai fertőtlenítésére van szükség. Végeredmény: nukleáris aranyrudak vagy ezüstérmék? Nagyon valószínűtlen.

E folyamat alapján nyilvánvaló, hogy a nem radioaktív arany előállítása lényegesen többe kerül, mint amennyit például az aranyrudak eladásából lehet keresni. Így az arany előállítása más elemekből jelenleg drága laboratóriumi kísérlet, és nem gyakorlatias kereskedelmi tevékenység. Talán a technológiai fejlődés előbb-utóbb jövedelmező gazdasági vállalkozássá teszi az arany nukleáris reaktorokban vagy – talán – fúziós reaktorokban történő előállítását.

Érdekes tények az aranybányászatról

Miben található arany

Az arany nagy aranylelőhelyek, úgynevezett lódák vagy erek formájában lehet jelen a törött kőzetben. A földkéregben is eloszolhat. A legtöbb lelőhely akkor keletkezik, amikor felmelegedett folyadékok keringenek az aranytartalmú kőzetekben, felveszik az aranyat és a kéreg új helyein koncentrálják. A folyadékok és a kőzetek kémiai különbségei, valamint a kőzetek fizikai különbségei számos különböző típusú lelőhelyet hoznak létre.

Nagy valószínűséggel az arany más értékes ásványokkal, például kvarccal és ezüsttel együtt található. Sok bányavállalat, amely a bányászati tevékenységéből származó aranyat és ezüstöt értékesíti, a többi ásványt is értékesíti.

Aranyat találunk olyan kis vízfolyásokban is, amelyek ezeken a kőzet- és ásványi képződményeken keresztül futottak. Ha a folyók és patakok elég erős sodrással rendelkeznek, a víz aranydarabokat, gyakran apró rögöket vagy pelyheket hordoz magával. Ahogy az arany a képződményből a vízfolyáson lefelé száll, a darabok leülepednek a mederben vagy a talajon, és végül szennyeződés és homok borítja be őket.

A világ legnagyobb aranybányái és aranylelőhelyei 

A világ legnagyobb aranylelőhelyei

A világ legnagyobb aranybányái

Hol van a világ legmélyebb aranybányája? 

A dél-afrikai Johannesburgtól délnyugatra található AngloGold Ashanti Mponeng aranybányája jelenleg a világ legmélyebb aranybányája. A Mponeng bánya üzemi mélysége 2018 végére a felszín alá került. A folyamatban lévő bővítések várhatóan tovább növelik az üzemi mélységet kb. 4,3 km-re. A mély földalatti bánya szekvenciális rácsos bányászati módszert alkalmaz. Az aknafúrási folyamat Mponengben 1981-ben kezdődött, míg az aranygyár komplexumát és az aknákat 1986-ban helyezték üzembe.
Alt szöveg: Aranybánya Johannesburg közelében, Dél-Afrika

Hogy néz ki a kiforgatott arany?

Az üledékek és homokok átmosása közben a kiforgatott nyers arany sárgássárga és fényes színűnek tűnik. Ha azt gyanítjuk, hogy aranyról van szó, tartsuk két kezünkben a nap felé, hogy az árnyékot vessen az aranyra. Ha a még mindig fényesnek tűnik, akkor jó eséllyel valódi aranyról van szó. A nyersarany sima, de göröngyös szerkezetű, amit a folyókon és patakokon átgördülő arany okoz. Ha a tenyerünkben tartjuk, és mellé teszünk egy ugyanolyan méretű követ, az igazi aranyat nehezebbnek érezzük.

Hogyan ismerhető fel a hamis arany? 

Legyünk óvatosak a hamis aranyröhökkel – a vaspirittel. Ez könnyen széttöredezik, amikor körömmel megkarcoljuk az aranytálban. Az aranyrögöknek vagy aranypelyheknek fényes a felületük, amely a fényben forgatva csillog, de nem szikrázik. A bolondarany csillog és szikrázik a fényben, visszaveri a fényt, és csillogó hatást kelt a serpenyőben. A valódi tiszta arany fényes sárga, fémes felületű és természetes szépségű – akár az apró aranypor is.

Aranyláz – történelem és tények

Aranyláznak is nevezik, amikor az arany felfedezése – néha más értékes ásványi anyagokkal együtt – meggazdagodást remélve bányászok tömegét vonzza. Bár a legtöbb aranyásó és bányatulajdonos nem profitált az aranybányászatból, az arany értékének köszönhetően egyesek jelentős vagyonokat halmoztak fel, a kereskedők és a közlekedési létesítmények pedig jelentős hasznot húztak belőle. A világ aranykészletének e roham következtében bekövetkezett növekedése a globális kereskedelmet és a befektetéseket táplálta. A történészek részletesen dokumentálták az aranylázakkal – különösen a 19. századiakkal – kapcsolatos tömeges migrációt, kereskedelmet, gyarmatosítást és környezeti hatásokat.

A kaliforniai Sutter's Millnél 1848-ban felfedezett arany 1848-ban a történelem legnagyobb hirtelen beáramlását váltotta ki, amikor egy adott területen aranyat akartak bányászni és kitermelni (az úgynevezett kaliforniai aranyláz), és a világ minden tájáról érkeztek emberek, az úgynevezett „forty-niners“, azaz negyvenkilencesek, akik Kaliforniába özönlöttek. Ez a roham vezetett ahhoz, hogy az amerikaiak gyorsan letelepedtek Kaliforniában, és 1850-ben felvették az unióba.

Az Ontario állambeli Timmins térségében zajló Porcupine aranyláz volt Észak-Amerika legsikeresebb aranyláza, mivel a felfedezett arany megszerzéséhez jelentősebb bányászati műveletekre és drágább berendezésekre volt szükség, mint más aranylázak esetében. Bár az 1940-es és 1950-es években érte el csúcspontját, a mai napig aktív, és több mint 200 millió uncia aranyat termelt ki, így a világ néhány legnagyobb modernkori aranylelőhelyének ad otthont. Más jelentős aranylázakra is sor került a 19. században olyan országokban, mint Ausztrália, Új-Zéland, Brazília, Chile, Dél-Afrika és Kanada.

Az aranybányászat jövője 

A NASA szerint az arany „kritikus stratégiai erőforrás“ az űrbéli jelenléthez. Sok műhold aranybevonatú mylar-lemezeket hordoz, hogy megvédje őket a nap hőjétől. A napsugárzást egy vékony aranyréteg veri vissza az űrhajósok sisakvizoráról. A NASA állítása szerint az adatokat világszerte továbbító műholdas mikroelektronika az arany alkatrészektől függ, hogy biztosítsa a megbízható, korrózióálló és statikus feltöltődéstől mentes teljesítményt.

Űrbéli arany-Eldorádó?

Történetesen van egy kolosszális aszteroida, amely elég aranyat és más ritka fémeket tartalmaz. A Psyche aszteroida – amely a Mars és a Jupiter között található – a legtöbb sziklás, jeges aszteroidával ellentétben tele van más fémércekkel, köztük felfedezett arannyal, vassal és nikkellel. Az összes fém becsült értéke mintegy 700 kvintillió dollár. Ha ezt a vagyont mind a 7,6 milliárd földlakó között felosztanánk, akkor minden egyes ember körülbelül 92 milliárd dollárt kapna.

A NASA pilóta nélküli űrszondája a tervek szerint 2023 végén indul a Psyche felé, hogy megvizsgálja a mintegy 140 mérföld átmérőjű aszteroidát, amely a világűr aszteroidaövi régiójának egyik legjelentősebb objektuma. A Psyche-milliárdokat azonban még nem érdemes elkezdeni elkölteni. Egy szakértő arra figyelmeztet, hogy az arany és más ritka fémek űrbéli bányászatától még évtizedekre lehetünk távol, mert a tudomány és a technológia nem annyira fejlett, hogy ezt véghezvigye.

Visszatérés a Holdra 

Egy 2009-es NASA-küldetés során egy rakéta a Holdba csapódott, majd egy második űreszköz elemezte a robbanást, és kiderült, hogy a Hold felszínén számos elem található, többek között felfedezett arany, ezüst és higany. Az űrkutatás a jövőben a nemesfémek bányászatának új korszaka lesz nemcsak az USA, hanem sok más ország számára is.