A pénzügyi piacok nagyszerű lehetőségeket biztosítanak a befektetőknek tőkéjük kezelésére. Fontos, hogy nem csak a bikapiac idején tud profitálni hanem a csökkenő piacokon is.
Tartalomjegyzék:
- Nem csak az emelkedés válik előnyünkre
- Profitáljon a csökkenésekből a piac visszaesése során
- Hogyan lehet pénzt keresni shortolással?
- Shortolás elméletben
- Részvény-, árucik-, index-, Forex-, kriptovaluta CFD-k
- Összefoglaló
A pénzügyi piacok számos lehetőséget kínálnak a pénzkezelésre és különböző befektetési stratégiák kialakítására. Az emberek többsége általában azt feltételezi, hogy a pénzügyi piacokon csak úgy lehet pénzt keresni, ha egy adott pénzügyi instrumentumot olcsón megveszünk és magas áron eladunk. Például, ha egy adott vállalat 100 részvényét vásároljuk meg pl. 100 000 HUF / részvény áron, mert arra számítunk, hogy a vállalat a jövőben jobban fog teljesíteni, ami növelni fogja a vállalkozás értékét, és ezzel együtt a részvények árfolyamát. Ha pl. a részvényárfolyam részvényenként 150 000 HUF-ra emelkedik, akkor ebben a példában 100 részvény eladásával részvényenként 50 000 HUF-ot fogunk keresni.
Nem csak az emelkedés válik előnyünkre
Úgy tűnik, hogy a kereskedők többsége így gondolkodik. Vagyis az aranyat, a nyersolajat, a részvényeket, a devizákat akkor kell venni, amikor olcsóak, és akkor kell eladni, amikor drágák. Ez azt jelenti, hogy csak egy irányban gondolkodnak. Az áremelkedés irányában. A mai pénzügyi piacok azonban sokkal több lehetőséget kínálnak minden helyzetben. Ezen a ponton kell felsorolni pl. a gazdasági válságokat, mint a globális pénzügyi válság, a görög válság, a Covid-19 világjárvány. Meg kell említeni azt a helyzetet is, amikor egy kereskedő pl. úgy gondolja, hogy egy adott vállalat nem fog gyors ütemben fejlődni, és részvényeinek árfolyama emelkedés helyett csökkenni fog. Aztán ott van pl. a gazdasági buborékok kipukkanása, recesszió, gazdasági lassulás, amikor egész részvényindexek eshetnek, a nyersolaj ára csökkenhet, vagy összeomlás következhet be a kriptovaluták és sok más instrumentum esetében.
Profitáljon a csökkenésekből a piac visszaesése során
A részvények, árucikkek, indexek, kriptovaluták értékének csökkenéséből származó előnyök kihasználása válasz lehet az árfolyamra vonatkozó összes negatív forgatókönyvre. Az ilyen lehetőségeknek köszönhetően a kereskedő aktivitása nem csak a bikapiac során történő kereskedésre korlátozódik, hanem kihasználhatja a medvepiacot, az összeomlásokat, a különböző tényezők által okozott jegyzések összeomlását is. Ez viszont hozzájárulhat a befektetési lehetőségek körének bővítéséhez, és lehetővé teszi a rugalmasság megőrzését bármilyen piaci körülmények között. A kereskedők nagy csoportjának egyetlen stratégiája az árnövekedéskor való kereskedés vagy a háttérben maradás és az események megfigyelése. A shortolás által nyújtott lehetőségnek köszönhetően azonban gyakorlatilag minden helyzetet ki lehet használni.
Hogyan lehet pénzt keresni shortolással?
Magyarázzuk el a mechanizmust, amely eredetileg a csökkenő részvényárfolyamokból való profitálás módszere mögött állt. Rövid / short pozíció, shortolás – ezek a kifejezések akkor keletkeztek, amikor a kereskedő úgy döntött, hogy az árcsökkenésekből szeretne profitálni. Ezeket a kifejezéseket meg kell érteni ahhoz, hogy bármikor tudjuk, miről beszélünk. A részvényekre utaló klasszikus esetben, amelyet a világ legnagyobb tőzsdéin gyakoroltak, lehetőség volt arra, hogy részvényeket kölcsönvegyék azon intézményektől, melyeknek tulajdonában voltak. Ez után eladták őket a piacon, hogy alacsonyabb áron visszavásárolják őket, és visszaadják a tulajdonosuknak, miközben a részvények kölcsönzéséért további díjat fizettek.
Shortolás elméletben
A kereskedő feltételezi, hogy egy adott vállalat részvényei már most is túl drágák, túlértékeltek, és hogy a vállalat teljesítménye a jövőben rosszabb lesz, mint jelen helyzetben. Mindennek a kereskedő véleménye szerint a részvények árfolyamának csökkenéséhez kell vezetnie. Nem birtokolja a vállalat részvényeit, de potenciális nyereséget akar realizálni, amikor a csökkenő tendencia bekövetkezik. Az egyik pénzintézet képes kölcsönadni a kereskedőnek a vállalat 10 000 részvényét jutalékért cserébe. A kereskedő kölcsönvesz 10 000 részvényt, és eladja azokat részvényenként 100 USD piaci áron. A kereskedő a 10 000 részvény 100 USD / részvény áron történő eladásáért cserébe 1 millió USD-t kap. A részvények ára a kereskedő várakozásainak megfelelően 50 USD-ra esik. Ekkor a kereskedő úgy dönt, hogy 10 000 részvényt vásárol vissza a piacon részvényenként 50 USD-ért. Erre 500 000 dollárt költ (a példa nem tartalmazza a költségeket és a jutalékot). A kereskedő visszaadja a 10 000 kölcsönvett részvényt az intézménynek, miközben megtartja az 500 000 USD nyereséget. Ily módon profitált a részvények árfolyamának csökkenéséből.
Mi történne, ha az ár például 150 USD-re emelkedne? A kereskedőnek 1 500 000 USD-t kellene költenie a részvények piaci megvásárlására, azaz az eredetileg kapott 1 000 000 USD után további 500 000 USD-t kellene fizetnie. A részvényeket kölcsönadó intézmény érdekeinek biztosítása érdekében a kereskedőtől úgynevezett margin befizetését kérheti. Ez lehet a fent említett 500 000 USD. Ha a részvények árfolyama 150 USD fölé kezdett volna emelkedni, akkor az intézmény felszólította volna a kereskedőt, hogy növelje a letétet, és ha ezt elmulasztotta volna, akkor az eladott részvényeket azonnal vissza kellett volna vásárolnia, hogy vissza tudja adni azokat.
Forrás: XTB Research
Részvény-, árupiaci-, index-, Forex-, kriptovaluta CFD-k
Egy nagyon hasonló folyamat történik, amikor CFD instrumentumokon nyitunk short pozíciót. Azok lehetővé teszik, hogy kihasználjuk a részvények, részvényindexek és akár kriptovaluták árfolyamának csökkenését. A különbség az, hogy ebben az esetben senkinek sem kell részvényeket kölcsönadnia, és csak a tranzakció értékének különbözetét kell kiegyenlíteni. Ugyanúgy zajlik, mint a határidős ügyletek piacán. Innen ered a CFD elnevezése – contract for difference.
Ha részvény CFD-n nyitunk rövid pozíciót nyitunk egy olyan vállalat 100 részvényére vonatkozóan, amelynek részvényárfolyama 15 USD, és erre 1500 USD-t költünk (a példa nem tartalmazza a költségeket), akkor csak a különbözet lesz elszámolásra kötelezett. Ha a részvény árfolyama 16 USD-re emelkedik, akkor 100 USD-t veszítünk, ha pedig 14 USD-re esik, akkor 100 USD-t nyerünk. Ebben az esetben a margin is kulcsszerepet játszik, mert azon a ponton, amikor az árfolyam tovább emelkedik és a margin elfogy, a pozíció automatikusan veszteséggel zárul – mint az előző példában.
Forrás: XTB Research
A CFD-k, amelyek lehetővé teszik, hogy más pénzügyi instrumentumok csökkenéséből profitáljunk, pontosan ugyanezen az alapon működnek. Ha például egy kereskedő arra számít, hogy az arany ára unciánként 2000 USD-ről 1700 USD-re csökken, akkor rövid pozíciót (short) nyithat arany CFD-n. Ebben az esetben, ha az ár 2.000 USD-ről 1.700 USD-re esik, a kereskedő 300 USD-t kereshet minden egyes eladott uncia arany után. Ha két uncia aranyra vonatkozó kitettségű kereskedést nyitott, akkor a potenciális nyereség 600 USD lesz, stb. Ha azonban az arany ára 2000 USD-ről 2300 USD-re emelkedik, a kereskedő unciánként 300 USD-t veszít.
A valuták esetében az egyik valuta értékének a másikhoz viszonyított csökkenésére is lehet fogadni. Például egy kereskedő arra számít, hogy az USDPLN árfolyam az 1 USD-ért 4 PLN-ről 1 USD-ért 3,8 PLN-re csökken. Ezután a kereskedő rövid pozíciót nyithat USDPLN instrumentumon. Ha a tranzakció értéke 1 lot, azaz az alapdeviza 100 000 egysége, akkor az 1 pipes változás 10 PLN lesz. Ha az USDPLN árfolyama 2 000 pippel csökken 4 PLN-ről 3,8 PLN-re, akkor a kereskedő 20 000 PLN-t nyerhet. Ha azonban az USDPLN árfolyam 4 PLN-ről 4,20 PLN-re emelkedne, a kereskedő ennek megfelelő veszteséget szenvedett volna el.
Összefoglaló
A rövid / short pozíciók felvételének lehetősége nagyfokú rugalmasságot biztosít a kereskedő számára a piac megközelítésében, szemben a hagyományos lehetőséggel, hogy az emelkedő árakból profitáljon. Nagyon dinamikus időket élünk, amelyek nem mentesek a gazdasági válságoktól vagy buborékoktól. A részvények, indexek, árucikkek, devizák és kriptovaluták csökkenéséből való profitálás lehetőségének köszönhetően a kereskedő a piaci bikákkal szállhat szembe, akik csak az árnövekedésre számítanak. Továbbá, a kereskedő ezen a módon biztosíthatja pl. a birtokában lévő, részvényekből álló portfólióját is, ha nem akarja eladni azokat osztalékfizetés miatt, de látja, hogy lehetséges korrekció következhet . A lehetőségek tárháza tehát bőséges – a klasszikus árcsökkenésből való profitálástól az úgynevezett hedgingig, azaz a pozíció biztosításáig, és mindez egyszerűen és intuitív módon elvégezhető az XTB xStation platformján.
Ezen tartalmat az XTB S.A. készítette, amelynek székhelye Varsóban található a következő címen, Prosta 67, 00-838 Varsó, Lengyelország (KRS szám: 0000217580), és a lengyel pénzügyi hatóság (KNF) felügyeli (sz. DDM-M-4021-57-1/2005). Ezen tartalom a 2014/65/EU irányelvének, ami az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i határozata a pénzügyi eszközök piacairól , 24. cikkének (3) bekezdése , valamint a 2002/92 / EK irányelv és a 2011/61 / EU irányelv (MiFID II) szerint marketingkommunikációnak minősül, továbbá nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési kutatásnak. A marketingkommunikáció nem befektetési ajánlás vagy információ, amely befektetési stratégiát javasol a következő rendeleteknek megfelelően, Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014 / EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (a piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6 / EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124 / EK bizottsági irányelvek hatályon kívül helyezéséről / EK, 2003/125 / EK és 2004/72 / EK, valamint az (EU) 2016/958 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (2016. március 9.) az 596/2014 / EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szabályozási technikai szabályozás tekintetében történő kiegészítéséről a befektetési ajánlások vagy a befektetési stratégiát javasló vagy javasló egyéb információk objektív bemutatására, valamint az egyes érdekek vagy összeférhetetlenség utáni jelek nyilvánosságra hozatalának technikai szabályaira vonatkozó szabványok vagy egyéb tanácsadás, ideértve a befektetési tanácsadást is, az A pénzügyi eszközök kereskedelméről szóló, 2005. július 29-i törvény (azaz a 2019. évi Lap, módosított 875 tétel). Ezen marketingkommunikáció a legnagyobb gondossággal, tárgyilagossággal készült, bemutatja azokat a tényeket, amelyek a szerző számára a készítés időpontjában ismertek voltak , valamint mindenféle értékelési elemtől mentes. A marketingkommunikáció az Ügyfél igényeinek, az egyéni pénzügyi helyzetének figyelembevétele nélkül készül, és semmilyen módon nem terjeszt elő befektetési stratégiát. A marketingkommunikáció nem minősül semmilyen pénzügyi eszköz eladási, felajánlási, feliratkozási, vásárlási felhívásának, hirdetésének vagy promóciójának. Az XTB S.A. nem vállal felelősséget az Ügyfél ezen marketingkommunikációban foglalt információk alapján tett cselekedeteiért vagy mulasztásaiért, különösen a pénzügyi eszközök megszerzéséért vagy elidegenítéséért. Abban az esetben, ha a marketingkommunikáció bármilyen információt tartalmaz az abban megjelölt pénzügyi eszközökkel kapcsolatos eredményekről, azok nem jelentenek garanciát vagy előrejelzést a jövőbeli eredményekkel kapcsolatban.