Mik azok a kamatlábak?
Ahhoz, hogy jobban megértsük, mennyire valószínű, hogy a kamatlábak emelkednek vagy csökkennek, először is el kell magyaráznunk, hogy mik azok a kamatlábak. Amikor pénzt kölcsönzünk, a kamatláb a kölcsönzött összeg százalékában kifejezett díj. De miért is léteznek olyan dolgok, mint a kamatlábak? Nem szabad elfelejteni, hogy a kölcsönvett pénzt kölcsönző vállalat elveszíti a pénz újrabefektetésének lehetőségét, ezért kamatozik a kölcsönvett pénz. A kamatlábak szintjét a központi bank vagy a kormány (általában a monetáris politikai bizottság) határozza meg.
A Monetáris Politikai Bizottság feladata az alapkamatláb, más néven a banki referencia-kamatláb meghatározása a kormány inflációs céljának elérése érdekében. A banki referencia-kamatláb módosításával az MPC befolyásolhatja a gazdaságban érvényesülő kamatlábak általános szintjét, ezáltal befolyásolhatja a fogyasztók és a vállalkozások hitelfelvételi és megtakarítási döntéseit.
Hogyan hat az emelésük a mindennapi életünkre? Először is nyomot hagy a hitelfelvevőkön, különösen azokon, akiknek jelzáloghitelt kell visszafizetniük. A magasabb kamatlábak magasabb hitelfelvételi költségeket és magasabb havi törlesztőrészleteket eredményeznek a hitelfelvevők számára (természetesen ez a szabály a fogyasztási hitelekre, például az autóhitelekre is vonatkozik). Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kamatlábak emelése nem lehet előnyös számukra. A megtakarítással rendelkezők számára az emelkedő kamatlábak hatására a megtakarítási számláik kamatai emelkednek (a megtakarítási számlák kamatai is emelkedhetnek az emelkedő kamatlábak miatt, ami a megtakarítóknak kedvez). Fontos azonban megjegyezni, hogy még a csúcskamatok csökkenése sem biztos, hogy lépést tart az inflációval, ami arra utal, hogy a készpénzmegtakarítások reálértéke csökkenhet.
Még ha a kamatlábak emelkednek is, a befektetés koránt sem közömbös. Ez befolyásolja a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok jövedelmezőségét, különösen a kötvénypiacon. A kamatlábak emelkedésével a magasabb kamatlábak mellett kibocsátott új kötvények vonzóbbá válnak a befektetők számára. Ennek következtében a korábban alacsonyabb kamatlábak mellett kibocsátott régebbi kötvények kevésbé vonzóvá válhatnak. Mivel a korábban kibocsátott kötvények értéke a másodlagos piacon csökkenhet, a befektetők inkább a magasabb hozamú új kötvényeket vásárolják. Ha figyelmet fordít a bankja referencia-kamatlábára, jobban megértheti és felkészülhet a lehetséges kamatváltozásokra.
A kamatlábak csökkenését okozó tényezők
Az alacsonyabb kamatlábak nem fognak egyik napról a másikra bekövetkezni, és néha távolinak tűnnek. Ahhoz, hogy megértsük, miért történik ez, el kell magyaráznunk, minek kell történnie ahhoz, hogy a kamatlábak csökkenjenek. Számos tényező van.
Amikor egy gazdaságban visszaesés vagy recesszió tapasztalható, a központi bankok dönthetnek úgy, hogy a gazdasági tevékenység ösztönzése érdekében csökkentik a kamatlábakat. Az ilyen kamatcsökkentések ösztönöznék a hitelfelvételt és a költekezést, ezáltal növelnék a fogyasztói kiadásokat és az üzleti beruházásokat. A kamatlábak csökkentése a hitelkínálat javítása érdekében a központi bankok monetáris politikájának gyakori eleme.
Egy másik ok az infláció erőteljes csökkenése. Az árnövekedés ösztönzése és a defláció elkerülése érdekében a bankok dönthetnek úgy, hogy csökkentik a kamatlábakat, ha az infláció a központi bank célszintje alá esik (általában 2% körüli, de ez korántsem egy merev szabály).
Természetesen a csökkenő kamatlábakat előrejelző kamatprognózisok nem csak helyi tényezőkre korlátozódnak. Olyan globális tényezők is szerepet játszanak, mint a globális gazdasági lassulás, más országok gazdaságpolitikájának változása vagy a pénzügyi piacok bizonytalansága.
Kamatlábak és infláció
Amikor egy bank vagy pénzintézet pénzt ad kölcsön, általában többet kell visszafizetni, mint amennyit kölcsönvett. Ennek az az oka, hogy a kamatlábak drágítják a hitelfelvételt, és a magánszemélyek és a vállalatok kevésbé hajlandóak befektetni és kölcsönt felvenni.
Egyszerűen fogalmazva, az infláció az áruk és szolgáltatások árának általános emelkedése, az a pont, amikor ezek az áruk drágulnak. Amikor az infláció emelkedik, a pénz veszít az értékéből, mert több pénzügyi forrásra van szükség ugyanannak a dolognak a megvásárlásához.
Az inflációs ráta elsődleges tényező a kamatlábak változásának meghatározásában, mivel a központi bankok célja az árstabilitás fenntartása. Ha az inflációs ráta a központi bank által kitűzött célérték fölé emelkedik, a bank dönthet úgy, hogy az infláció megfékezése és az árak stabilizálása érdekében kamatemelést hajt végre. Ezzel szemben, ha az inflációs ráta a célérték alá csökken, a központi bank csökkentheti a kamatlábakat a kiadások ösztönzése és a gazdasági növekedés fellendítése érdekében.
Bérnövekedés és kamatemelések
A foglalkoztatás és a bérek növekedése szintén befolyásolja a kamatláb-előrejelzéseket, mivel hatással van a fogyasztói kiadásokra és az általános gazdasági növekedésre. Ha a foglalkoztatás és a bérek emelkednek, a fogyasztóknak jellemzően több elkölthető jövedelmük van, ami az áruk és szolgáltatások iránti kereslet növekedéséhez, és ezáltal magasabb árakhoz vezethet. A központi bankok erre kamatemeléssel reagálhatnak az infláció megfékezése és az árstabilitás fenntartása érdekében.
A foglalkoztatás és a növekvő bérek növekedési trendjeinek nyomon követése világosabb képet adhat a gazdaság általános egészségi állapotáról és annak a kamatlábakra gyakorolt lehetséges hatásáról. Ez a tudás segíthet Önnek abban, hogy megalapozott döntéseket hozzon pénzügyi stratégiáival kapcsolatban, például arról, hogy új befektetési lehetőségeket keressen-e, vagy kiigazítsa megtakarítási tervét a kamatlábak lehetséges változásainak figyelembevételével.
Az emelkedő kamatlábak hatása a jelzáloghitelekre
A jelzáloghitelek törlesztőrészleteit jelentősen befolyásolhatják a kamatlábak változásai, különösen a változó kamatozású jelzáloghitellel rendelkezők esetében. Amikor a kamatlábak emelkednek, az ilyen jelzáloghitelek havi törlesztőrészletei jellemzően megnőnek, ami további nyomást gyakorol a jelzáloghitel-ügyfelek háztartási költségvetésére.
A kamatlábak emelkedése sajnos rossz hír azon magánszemélyek számára, akik jelenleg nem hitelfelvevők, de tervezik, hogy azok lesznek. Ilyen helyzettel szembesülve nehezebben juthatnak jelzáloghitelhez. Továbbá a hitelképesség korlátozása a nem kellően magas jövedelemmel rendelkező magánszemélyek esetében befolyásolhatja az ingatlanvásárlási lehetőségeiket. Hosszabb távon ez az ingatlanpiac lassulásához vezethet. Ha a hitel törlesztőrészletei túl magasak lesznek, a potenciális vevők – akik kénytelenek elállni egy ház vagy egy nagy, jó elhelyezkedésű lakás megvásárlásától – elállhatnak a hitelfelvételtől, vagy kisebb ingatlanok mellett dönthetnek.
A kamatlábak hosszú távú növekedése negatív hatással van a gazdaságra is, mivel befolyásolja a fogyasztást és a beruházásokat, tágabb értelemben pedig az általános gazdasági tevékenységet. Ha sokaknak magasabb a havi törlesztőrészlete, akkor hosszabb távon csökken a fogyasztási kapacitásuk. Pontosabban addig, amíg a kamatfeltételek nem javulnak – ami sajnos általában nem történik meg gyorsan.
E cikk célja az volt, hogy bemutassa a kamatlábak jövőbeli változásainak kilátásait, elmagyarázva, hogy azok hatása egyaránt érinti a hitelfelvevőket, a befektetőket és általában a gazdaságot. Érdemes megjegyezni, hogy a kamatemelkedés magasabb hitelköltségekhez vezet, és befolyásolhatja az ingatlanpiac és a gazdasági tevékenység lassulását.
A mellékelt szöveg az emelkedő kamatlábak hatását tárgyalja, különös tekintettel a jelzáloghitelekre. Amikor a kamatlábak emelkednek, a bankok megemelik a hiteleik, köztük a jelzáloghitelek kamatát. Ez a jelzáloghitelesek számára magasabb havi törlesztőrészleteket eredményez, és hosszú távon azt jelenti, hogy összességében többet fognak fizetni.
A kamatemelkedést feltételező kamatprognózisok a potenciális hitelfelvevők számára is negatív következményekkel járnak. Megnehezítheti számukra a jelzáloghitelekhez való hozzáférést, különösen az alacsonyabb jövedelműek számára. Ez pedig lassíthatja az ingatlanpiacot, mivel a potenciális vásárlók a magas hiteltörlesztőrészletek miatt úgy dönthetnek, hogy elhalasztják az ingatlanvásárlást.
A cikk kiemeli továbbá, hogy a kamatlábak hosszú távú növekedése negatív hatással lehet a gazdaságra, mivel befolyásolja a fogyasztást és a beruházásokat. Ha az embereknek magasabbak a hiteltörlesztési költségeik, csökken a más árukra és szolgáltatásokra való költési képességük.
Összefoglalva a cikk hangsúlyozza, hogy a kamatlábak emelkedése széles körű hatásokkal jár, hatással van a hitelfelvevőkre, a potenciális vásárlókra és az általános gazdasági tevékenységre.
Ezen tartalmat az XTB S.A. készítette, amelynek székhelye Varsóban található a következő címen, Prosta 67, 00-838 Varsó, Lengyelország (KRS szám: 0000217580), és a lengyel pénzügyi hatóság (KNF) felügyeli (sz. DDM-M-4021-57-1/2005). Ezen tartalom a 2014/65/EU irányelvének, ami az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i határozata a pénzügyi eszközök piacairól , 24. cikkének (3) bekezdése , valamint a 2002/92 / EK irányelv és a 2011/61 / EU irányelv (MiFID II) szerint marketingkommunikációnak minősül, továbbá nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési kutatásnak. A marketingkommunikáció nem befektetési ajánlás vagy információ, amely befektetési stratégiát javasol a következő rendeleteknek megfelelően, Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014 / EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (a piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6 / EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124 / EK bizottsági irányelvek hatályon kívül helyezéséről / EK, 2003/125 / EK és 2004/72 / EK, valamint az (EU) 2016/958 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (2016. március 9.) az 596/2014 / EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szabályozási technikai szabályozás tekintetében történő kiegészítéséről a befektetési ajánlások vagy a befektetési stratégiát javasló vagy javasló egyéb információk objektív bemutatására, valamint az egyes érdekek vagy összeférhetetlenség utáni jelek nyilvánosságra hozatalának technikai szabályaira vonatkozó szabványok vagy egyéb tanácsadás, ideértve a befektetési tanácsadást is, az A pénzügyi eszközök kereskedelméről szóló, 2005. július 29-i törvény (azaz a 2019. évi Lap, módosított 875 tétel). Ezen marketingkommunikáció a legnagyobb gondossággal, tárgyilagossággal készült, bemutatja azokat a tényeket, amelyek a szerző számára a készítés időpontjában ismertek voltak , valamint mindenféle értékelési elemtől mentes. A marketingkommunikáció az Ügyfél igényeinek, az egyéni pénzügyi helyzetének figyelembevétele nélkül készül, és semmilyen módon nem terjeszt elő befektetési stratégiát. A marketingkommunikáció nem minősül semmilyen pénzügyi eszköz eladási, felajánlási, feliratkozási, vásárlási felhívásának, hirdetésének vagy promóciójának. Az XTB S.A. nem vállal felelősséget az Ügyfél ezen marketingkommunikációban foglalt információk alapján tett cselekedeteiért vagy mulasztásaiért, különösen a pénzügyi eszközök megszerzéséért vagy elidegenítéséért. Abban az esetben, ha a marketingkommunikáció bármilyen információt tartalmaz az abban megjelölt pénzügyi eszközökkel kapcsolatos eredményekről, azok nem jelentenek garanciát vagy előrejelzést a jövőbeli eredményekkel kapcsolatban.